Ezen az oldalon a gyalogtúráim,... kirándulásaim során készűlt képek, videók találhatóak. (az oldal szerkesztés alatt áll)
,,Gyalogtúrák" a facebook - on is megtalálható. Látogasson el az oldalra. Sok szép és érdekes dolog található rajta.
Óbánya - Kisújbánya között található: a Ferde-vízesés, ismert még lépcsős-patak, illetve: Tündérlépcső néven is.
Püspökszentlászlón, a kastély mögötti dombon álló Szent László-szobor.
A HARANGLÁB, VÁGOTPUSZTÁN.
,,Vágotpuszta Baranya megye legmagasabban fekvő települése (403m). 1790 körül uradalmi csárda létesült itt a közlekedési út mellett, és rövidesen néhány német és magyar család telepedett le.
Eredeti lakói többnyire elköltöztek, a természetes életmódot kedvelő jógások vették meg a házakat. A néhányházból álló település közepén jó vizű kutat, és egy haranglábat találhatunk." forrás:http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=762
Kopjafa, Vágotpusztán.
Téli erdőben, patak csordogál... :)
Mária-kápolna (Mecsek)
Rövid leírás a kápolnáról
Pieta-kápolna
Kelet-Mecsek részén, Püspökszentlászló közelében, az arborétum felett található egy kis erdei kápolna (Pieta kápolna), ami zarándokhely. Mellette áll a Várvölgyből eltávolított Mária-kép is, egy tárlón elhelyezve.
A Zengő oldalában 1907-ben építették, és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel a kápolnát.
Akik a népes, nagy forgalmú búcsújáró helyek mellőzésével csöndben, a világ zajától távol szeretnének a Szűzanyával találkozni, azok számára különösen vonzó ez a szerény kegyhely.
A falubéliek valamikor minden év május és szeptember második vasárnapján zarándokoltak ide ünnepélyes menetben, kereszttel és zászlókkal.
Múltjáról ennyit: Magas legelődombjának suhogó bükkerdejébe, Szent László fájának egyik ágából faragott magányos Mária-szobrot állítottak a bencés szerzetesek. Ennek elkorhadása után a Mecsek vidék nagy tehetségű szobrászművésze, a szászvári Kis György mester faragott fehér mészkőből egy Fájdalmas Szűz-szobrot (Piétát) ölében a halott Krisztussal, Ezt a szobrot Zengői Máriának, vagy Zengő Csillagának is nevezik a környékbeliek. Ma rácskerítés és az Országos Műemlék Felügyelőség védelme őrzi a szobrot, melyet kora tavasztól késő őszig fölkeresnek magányosan, vagy csoportokban érkező zarándokok. Messzecsengő hangon köszöntik gyakorta a "Zengő Csillagát"." forrás:http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3762
Szent Imre-forrás a Mecsekben.
A Mária-kápolna közelében található Zarándok-kút. (Mecsek)
A kép a Zengőn lévő kilátóból készült. Előttünk a Hármas-hegy. (Mecsek)
Remete-barlang. (Jakab-hegy. Mecsek)
,,Hiedelmek: A hagyomány szerint egykor pálos szerzetes lakott benne, innen van az elnevezése. Egy másik hiedelem szerint az a lány aki átbújik rajta, még abban az évben férjhez megy." forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Remete-barlang_(K%C5%91v%C3%A1g%C3%B3sz%C5%91l%C5%91s)
A Pálos-kolostor romjai a Jakab-hegyen. (Mecsek)
,,Az 592 m magas Jakab-hegyet az itt megtalált régészeti leletek alapján már a bronzkortól lakták. A vaskorban itt élt illír-pannon nép egy nagy kiterjedésű, néhol öt-nyolc méter magas földsáncrendszert alakított ki a hegy platóján. Itt jött létre a középkorban az egyik legelső pálos kolostor.
Bertalan pécsi püspök 1225 körül összegyűjtötte a Mecsek erdeiben élő remetéket, és számukra a hegy tetején kolostort építtetett Szent Jakab apostol tiszteletére. Az addig patacsi hegynek nevezett mecseki hegyvonulat is ekkor vette fel a kolostorról a Jakab-hegy nevet. A barátok a tatárjárás elől az erdőkbe menekültek, majd a vész elmúltával visszatértek rendházukba.
A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük itteni birtokaikat és a romos rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Miután Jakab-hegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át, 1736-ban a középkori alapokon újjáépíttették a kolostort, és használatba vették a templomot.
Az új rendház lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték. II. József uralkodása idején ezt a kolostort is feloszlatták, berendezéseit elárverezték. A lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben a falai közt tanyát vert rablók miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették, és a templomot lerombolták.
Amikor a pálosok 1934-ben visszatértek Magyarországra és újrakezdték tevékenységüket, a Jakab-hegyen álló vadászházat kolostorrá, illetve a Boldogasszony kápolnájává alakították át.
A romok a legkönnyebben Kővágószőlős község felől, északkeleti irányban kb. 2,5 km-es meredek hegyi ösvényen érhetők el." forrás:http://www.vendegvaro.hu/jakab-hegyi-palos-kolostor-romjai-kovagoszolos
Esőbeálló a Pálos kolostor romjai mellett. (Jakab-hegy. Mecsek)
,,…A Jakab-hegy tetején valaha méreteiben egyedülálló földvár állott, melyet i.e. VIII – VII. században egy kora vaskori nép emelt. Az erődítményt helyenként 6 méteres földsánccal vették körül, melyek ma is megfigyelhetőek. 1225 körül Bertalan pécsi püspök a hegy homokkő barlangjait lakó remeték számára, Szt. Jakab tiszteletére szentelt templomot és kolostort építtetett itt, mely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend egyik korai bázisa lett. Az egykori pálos kolostor romjai mellett ma kiépített pihenőhely, kilátó, esőbeálló és kút áll a turisták rendelkezésére. …” forrás:http://www.sportpiac.hu/mit-hol/jakab-hegy---mecseki-tura/969/
Babás-szerkövek: Mecsek. Jakab-hegy
,,Babás-szerkövek: Élt a Jakab-hegy aljában, a régi Cserkúton két gazdag család. Ezek mindig és mindenben versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét helyen elzavarták, bántalmazták, aki ekkor megátkozta őket: "Akkor váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni". Mindkét családnak volt egy-egy lánya. A lányok egyszerre mentek férjhez. Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat, mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolostorába. Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről, amikor a másikak még csak fölfelé tartottak. Éppen ott találkoztak, ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út. Egyik sem akart kitérni a másik elől. A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé, de ki nem térünk! Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka, s az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy oldalában egy sorban." forrás:http://www.baranyatermeszetbarat.hu/nepmondak
Napfelkelte a Balatonon (ehhez nagyon korán fel kellett kelni) :)
,,A Balatongyörök határában található, Bece-hegyi Szépkilátó nem véletlenül kapta ezt a nevet. A Szigligeti-öbölre nyújt felejthetetlen kilátást." forrás: http://www.femina.hu/utazas/kepes_cikkek/balatoni_kilato_panorama
Ahogy Eötvös Károly fogalmaz (Utazás a Balaton körül): "Nézz az égre s meglátod a Balatont, nézz a Balatonra s meglátod az eget. S a szél ha támad, a hullám is feltámad. Ugrál, játszik, kergeti egymást; cseveg, csattog, kiabál egymásra s ha neki melegedett, habos fürtökkel ékesíti fel homlokát. S ha leszállott a nap: uj fény, uj élet, uj ragyogás. Szép a hold az égen, de sokkal szebb a Balaton tükrében. Sosem felejtem el azt a pillanatot, a mikor én ezt a tündérországot megláttam.
Mi ez?
Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna. Valami önkénytelen kiáltás jött ajkamra. Aztán néztem, néztem, mereven néztem. Lelkemet bámulás, gyönyör, ihlet, kimondhatatlan érzés ragadta el. Sohase álmodtam ilyen szépséget. Sohase láttam, sohase hallottam, sohase olvastam ehhez hasonló tüneményt.Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezer hegyi hajlék, csárdák, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, magas bérczek, fehér házak, korhadt és mégis fényes várromok, Szentgyörgynek és Badacsonynak komoly fensége s az a Balaton, mintha rám nevetne s az a nádas, mintha nekem súgna-búgna s a látásnak messze határán égnek, földnek, Bakonynak, Tihanynak, tengervíznek édes ölelkezése, bizalmas összehajlása s mindez egymást kerülve, váltogatva, kergetve, egymással összejátszva s a hátam mögött nyugvó nap arany sugarával ragyogón fölékesítve: ím ez a kép rohanta meg lelkemet. A jelennek minden élettünete, ősalkotásai, emberkéznek apró szép dolgai együtt egymás mellett. Van-e még ily ragyogó foltja több a kerek világnak?
Nincs!
Badacsony, Szentgyörgy és Somlyó a szőlőhegyek mintája. Isten, mielőtt ezeket megalkotta, előbb a szobrászati tanfolyamokat elvégezte. Isteni lángelméje volt hozzá. S mikor ezt a hosszú gyakorlattal megedzette: akkor készíté e hegyeket. Mindegyik tökéletes szobormű. És egyuttal élő lény. Szerelmes, büszke és barátságos. Büszkeségét termetében, barátságát déli melegében, szerelmét borában érezi és nyujtja."
" Az erdélyi som és a hegyaljai furmint, az érmelléki bakator, az egri kadarka, a budai mézes, a somlyai rakszőlő, a balatonmelléki juhfarku, bajor és tulipiros föl nem található sehol. Illatos szőlőinkről nem is beszélek. Hol van ezek párja? Miért kellett ezeket a vizenyős izü francia, spanyol, olasz és rajnai fajtákkal fölcseréni?
Azt az embert, a ki először hozott be hozzánk franczia szőlővesszőt, eleven kellett volna feldarabolni s egy darabját minden szőlővidéken ijesztő például karóra huzni. S ezt cselekedni mindenkivel, a ki példáját követte." forrás: http://www.zala.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1679
Mecseki részlet. (Püspökszentlászlón)
Duna-kanyar (A kép a visegrádi felleg-vár-ból készült)
A mi tengerünk partján... :)
A zebegényi Trianon-emlékparkban.
Ahogy a kerítés felirata is mondja: ,,IMÁDJ ISTENT, ÉLJ HAZÁDÉRT - VISELD, AMIT A SORS RÁD MÉRT"
A gyönyörű Duna-kanyar, a zebegényi Trianon-emlékpark kilátójából.
SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG!
Kisújbánya - volt tehenészet... (infó: Mecseki Túrázók)
Őszi öltözékében a Mecsek.
A Cigány-hegyi kilátóból gyönyörű a körpanoráma... :)
Életfa, a pusztabányai kulcsosház előtti tisztáson. (Mecsek)
,,A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt [1] gondozza ipartörténeti emlékhelyként.
A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten.
Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával. Az Országos Erdészeti Egyesület éves vándorgyűlésére készült el.
A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász Szatyor Győző Életfa című alkotása.
Rövid erdei séta Pusztabányáról a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy." forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusztab%C3%A1nya
Őszi álcaruhájában a ,,vízlépcső", a Nagy-Mély-Völgyben. (Mecsek)
A Mecsekben.
Árpád-kori templom (Mánfa)
,,Mánfai templom II.: A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Amikor egyszer a pásztor felébredt ebéd utáni szunyókálásából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irányában. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva beakadt a folyondárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy megtalálta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét." forrás:http://www.baranyatermeszetbarat.hu/nepmondak
A Jószerencsét-forrás a Mecsekben.
A Mecsek-forrás
Útközben a Mecsekben
Mecsek : Tripammer - fa
,, A Tripammer-fa legendája
Én így hallottam: Tripammer Károly a Mecseki Erdőgazdaság első erdőmestere volt, aki a Kozári vadászházban lakott.
Egy nap Melegmányból hazafele tartott, amikor megtámadta egy sebzett vadkan. Nem tudott hová menekülni, mint az akkor még fiatal kocsányos tölgyfára. Fél éjszakát töltött ott, míg biztonságot nem érezvén lemászott.
Másnap elment az életét megmentő fához és hálája jeléül két ágat összekötött (ami a következő években összenőtt), hogy hirdesse életmentő szerepét. Később léckerítéssel védte, majd egy fehér alapon fekete betűkkel ellátott fémtáblával jelölte meg. Azóta a kerítés és a tábla is többször cserélve lett, melyben jómagam is részt vettem.
Mindezt hallottam Tihanyi Kálmán bácsitól 1952 decemberében, aki ott lakott akkortájt és 75 éves volt.
Én most 2011-ben 64 éves vagyok. Én is laktam a Kozári vadászházban öt évig, 1952-től 1957-ig. Édesapám is erdész volt: id. Jerszi Lajos. A Tihanyi bácsitól hallott történet emlékét ma is őrzöm.
Tisztelettel: ifj. Jerszi Lajos"http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3852
Egyik utunk során ezzel az érdekes forrással találkoztunk a Mecsekben. Az érdekességet abban értem, hogy nem a szokásos módon, egy csövön keresztül tör elő a víz, hanem -a vízen keresztül megfigyelhető, ahogyan- ,,felbugyog" a talajból. :)
Az említett forrás(Bugyogó-forrás): a képen megfigyelhető(a jelölt részeken), ahogy a felszínre fel-,,bugyog" a víz... :)
A felirat: ,,A hét magyar törzs NYÉK, MEGYER, KÜRT-GYARMAT, TARJÁN, JENŐ, KÉR és KESZI szövetségét jelképezi a hét mecseki kőzet."
Az alkotás a Lapison található (Mecsek)
Tubesi kilátó. (Mecsek)
A kilátó oldalán található egy emléktábla, melyen a következő olvasható(mindenképpen említésre méltó):
KÖSZÖNET AZ ŐRZŐKNEK!
A 2005. NOVEMBER 23.-TÓL
2010. MÁRCIUS 17.-IG TARTÓ,
,, A RADARMENTES TUBESÉRT”
KÜZDELEM EMLÉKÉRE
CIVILEK A MECSEKÉRT
MOZGALOM
A rácson innen: a Tubesi kilátó teteje,...a rácson túl Pécs látképe... :)
Sztányi Kati: Téli erdő
Fehérbe öltözött az erdő minden fája,
Fehér gúnyát öltött magára.
Sok kis állat téli álmot alszik,
Csak a fürgébbje van fenn napestig.
A kis mókus fázósan ugrál ágról-ágra,
Biztonságban van, mert teli a kamrája.
Csendes az erdő, nem hallik madárdal.
Pihen a természet, puha, mély álommal.
Abaligeti horgász-tó.
,,A tó barlangi karsztvízzel táplált horgásztó, amelyet 1959-ben hoztak létre a patak felduzzasztásával. Átlagos mélysége 1,5-2,5 m között változik." forrás:http://www.horgasz.hu/page/54/art/155/akt/54/html/abaligeti-to.html
,,HA LÁTSZ ÚT MENTI KERESZTET. VÁNDOR ÁLLJ MEG EGY PERCET." (Kárpátia)
...nini,...egy JURTATÁBOR. :) (Orfű)
,,Jurtatáborunkba várjuk azokat, akik kíváncsiak a nomád életmódra, akik szeretik a természetet de fontos nekik a kényelmes kikapcsolódás, azokat, akik kedvelik a megszokottól eltérő, kalandos üdüléseket, akik tényleg szeretnének kiszabadulni a négy fal közül!
Táborunkban 8 darab, öt ágyas kazah jurtában és a nagy közösségi jurtában találatnak szállást a hozzánk érkező vendégek. Minden sátor fa padlós, szőnyegekkel borított, világítással, elektromos csatlakozással ellátott. A kisebb sátrak ágyakkal, asztalkákkal, kisszékekkel és szekrénnyel felszereltek. Azoknak, akik a nagy jurtát választják, maguknak kell gondoskodniuk matracról és hálózsákról.
A táborhoz modern vizesblokk tartozik meleg vizes zuhanyzóval, angol wc-vel. A kiszolgáló épületben található egy főzőfülke is, mely tányérokkal, poharakkal, gáztűzhellyel felszerelt. E mellett az épületben hangulatos büfé is üzemel, amely a megszokott italok mellett helyi specialitásokkal várja a felfrissülni vágyókat. Az udvarban tűzrakóhely biztosít lehetőséget a tábortüzezéshez, bográcsozáshoz; a gyerekeket és a játékos kedvű felnőtteket pedig lengőteke, társasjátékok és más érdekes játékok várják.
A táborkaputól 20 méterre található stégünkön napozhatnak, horgászhatnak látogatóink, és innen indíthatják tófelfedező vízitúráikat a vizes sportok kedvelői.
Nyitvatartás: 05.01. - 09.30. forrás:http://www.utazok.hu/orfufitt-jurtatabor-es-kemping
Hogy tetszik...? :)
A Pécsi-tó, ,,hóakadály" mögül.
,,1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó jött létre a horgászok, vízi sportolók nagy örömére. Jellege szerint völgyzárógátas víztározó. Jelenleg Baranya megye legnagyobb vízfelülettel rendelkező tava." forrás:http://195.228.45.68/web/portal_orfu/page.php?13
,,Az Abaliget-Orfű összekötő út mentén a Millennium évében felújított Hármaskeresztnél megállva csodálatos panoráma tárul a látogatók elé. Már régóta csak egy kereszt áll ezen a helyen mégis Hármaskeresztnek hívják. Valamikor valószínűleg kálvária volt ezen a helyen. A hagyomány szerint a kereszteket az a Mattenheim József állíttatta, aki 1768-ban a barlangban járt. Állítólag tizenöt gyermeke született a molnárnak, de születésük után egymás után meghaltak. Már a nyolcadikat temette el, amikor fogadalomból emeltette a kálváriát." forrás:http://www.abaliget.hu/latnivalok/item/harmaskereszt
Abaligeti cseppkő-barlang.
,,A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől. A 19. század végétől kezdve a turisták számára készült, útleírások átvették a kifejezést és a magyarországi barlangok nagy részét csepegő-kő, majd cseppkő barlangnak nevezték. Ma már a legtöbb embernek a cseppkő szó hallatán a mészkő barlangokban keletkező kalcium-karbonát kiválások jutnak eszébe. ..." Több infó(forrás):http://www.abaligetibarlang.hu/hogyan-keletkeznek-a-cseppkovek/#more-265
... bekukkantva a barlangba. :) (Abaligeti cseppkőbarlang bejárata)
Mecseki népmondák
,,Abaligeti-barlang és a törökök: Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a magyarokat. Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön, akik közül aki kinn maradt, az ott pusztult el, aki pedig idejében befutott a barlangba, azt meg a saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleményességük megszabadította.”
Forrás:http://www.baranyatermeszetbarat.hu/nepmondak
...ehhez nincs mit mondani. A kép magáért beszél. :)
Tusnádfürdőn, a Csukás-tó. (Erdély)
A Misinán lévő Tv-torony,...egy másik pozicióból. :)
A Kantavári-forrás (Mecsekben)
...útközben. :)
“Az olyan helyekre vezető utakat, ahová érdemes eljutni, nem lehet lerövidíteni.” (Helen Keller)
....folytatás következik. Folyamatos szerkesztés, bővítés.